Mi a menopauza?

 

A menopauza a nők menstruációs ciklusainak végét jelenti. A kifejezés leírhatja azokat a változásokat, amelyeken közvetlenül a menstruáció megszűnése előtt vagy után megy keresztül, és amelyek a reproduktív évek végét jelzik.

Menopauza okai

A nők az összes petesejtjükkel születnek, amelyeket a petefészkükben tárolnak. A petefészkek az ösztrogén és a progeszteron hormonokat is termelik, amelyek a menstruációt  és a petesejtek felszabadulását (ovuláció) szabályozzák. A menopauza akkor következik be, amikor a petefészkek már nem bocsátanak ki minden hónapban petesejtet, és a menstruáció megszűnik.

A menopauza az öregedés szabályos része, ha 40 éves kor után következik be. Egyes nők azonban korábban is áteshetnek a menopauzán. Ez lehet műtét eredménye, például ha a petefészkeket eltávolítják méheltávolítás során, vagy a petefészkek károsodása, például kemoterápia következtében. Ha ez 40 éves kora előtt történik, bármilyen okból, azt korai menopauzának nevezzük.

Menopauza tünetek / első jelei

A legtöbb nő a menopauza közeledtével elkezdi tapasztalni a vazomotoros tüneteket (VMS). A leggyakoribbak a hőhullámok. A hőhullámok során hirtelen melegségérzet jelentkezik, amely szétterjed a felsőtestben, gyakran pirulással, szívdobogással és izzadással jár. Ezek a hőhullámok a legtöbb nőnél az enyhétől a súlyosig terjedhetnek.

A menopauza egyéb tünetei is jelentkezhetnek, mint például:

•     rendszertelen vagy elmaradt menstruáció

•     hüvelyszárazság

•     fájó mellek

•     gyakoribb vizelési inger

•     alvászavarok

•     érzelmi változások

•     bőr-, szem- vagy szájszárazság

•     fáradtság

•     depresszió

•     rosszkedv

•     fejfájás

•     ízületi és izomfájdalmak

•     súlygyarapodás

•     hajhullás

•     a libidó (nemi vágy) megváltozása

Mi történik a menopauza alatt?

A természetes menopauza lassú folyamat és három szakaszból áll:

Ø  Perimenopauza. Ez a szakasz általában a menopauza előtt néhány évvel kezdődik, amikor a petefészkek lassan kevesebb ösztrogént termelnek. A perimenopauza a menopauzáig tart, vagyis addig a pontig, amikor a petefészkek abbahagyják a petesejtek kibocsátását. E szakasz utolsó 1-2 évében az ösztrogénszint gyorsabban csökken. 

Ø  Menopauza. Ekkor már egy éve nem történt menstruáció. A petefészkek már nem bocsátanak ki petesejteket, és az ösztrogéntermelés drasztikusan csökken

Ø  Posztmenopauza. Ezek a menopauza utáni évek. A menopauzás VMS, mint például a hőhullámok és az éjszakai izzadás általában enyhülnek. Az ösztrogén elvesztésével kapcsolatos egészségügyi kockázatok azonban az életkor előrehaladtával nőnek.

Mi okozhatja a korai menopauzát?

A gének, az immunrendszer bizonyos rendellenességei vagy orvosi beavatkozások okozhatnak korai menopauzát. 

Korai petefészek-elégtelenség, mikor a petefészkek ismeretlen okokból idő előtt leállítják a petesejtek kibocsátását, megváltozik az ösztrogén- és progeszteronszint. Ha ez 40 éves kor előtt történik, azt korai petefészek-elégtelenségnek nevezzük. A korai menopauzával ellentétben a korai petefészek-elégtelenség nem mindig végleges.

Indukált menopauza. Ez akkor következik be, amikor  orvosi okokból, például méhrák vagy endometriózis miatt eltávolítják a petefészkeket. Akkor is előfordulhat, ha sugárkezelés vagy kemoterápia károsítja a petefészkeket.

Meddig tartanak a menopauza tünetei?

A menopauza minden nőnél más és más. Általában a perimenopauza tünetei körülbelül 4 évig tartanak.

Laborvizsgálat keretében a vérben a következő alkotóelemek szintjét lehet mérni és abból megállapítani, hogy melyik szakaszában vagyunk a változó kornak:

• Follikulus-stimuláló hormon (FSH). Ez általában emelkedik, ahogy közeledik a menopauza.

• Ösztradiol. Ez azt mutatja meg, hogy mennyi ösztrogént termelnek a petefészkek. Ez a szint a menopauzában csökken.

• Pajzsmirigyhormonok. Ez mutatja a pajzsmiriggyel kapcsolatos problémákat, amelyek befolyásolhatják a menstruációjt, és menopauzára emlékeztető tüneteket okozhatnak.

Menopauza kezelése

A menopauza természetes folyamat. Sok tünet idővel elmúlik. De ha problémákat okoznak, akkor kezelések segíthetnek abban, hogy jobban érezzük magunkat 

Hormonpótló kezelés (HRT). Ezt klimaxos hormonterápiának is nevezik. Gyógyszerszedéssel pótolhatjuk azokat a hormonokat, amelyeket a szervezet már nem termel. Bizonyos gyógyszerek vagy kombinációk segíthetnek a hőhullámokon és a hüvelyi tüneteken, valamint erősebbé tehetik a csontokat. De magasabb egészségügyi kockázatot is jelenthetnek, példul szívbetegségek vagy mellrák kialakulása esetén, ezért a lehető legrövidebb ideig a legalacsonyabb hatásos dózist kell szedni.

Helyi hormonterápia. Ez egy ösztrogén krém, betét vagy gél, amelyet a hüvelybe kell helyezni, hogy enyhítsen  a szárazságon.

Nem hormonális gyógyszerek. A szelektív ösztrogénreceptor-modulátoroknak (SERM) nevezett gyógyszerek segítenek a szervezetnek az ösztrogén felhasználásában a hőhullámok és a hüvelyszárazság kezelésére és a  D-vitamin hogy segítsen megőrizni  a csontok erősségét.